DiabPONT Továbbképző Program

Szívelégtelenség

Az Európai Kardiológiai Társaság megfogalmazása szerint a szívelégtelenség klinikai szindróma (sok különböző probléma együttese), olyan tartós keringési rendellenesség, ami nem okoz folyamatosan panaszt, de mindig a szív nem megfelelő funkciójára vezethető vissza. A szív erőlködni kénytelen, hogy megpróbálja kielégíteni testünk vérigényét.

Tökéletes vérellátásra van szükség

A szív központi szereppel bír a keringésben. A testünkből visszajövő, oxigénben szegényebb vért a szív jobb fele pumpálja a tüdőbe, ahol a vér felfrissül, majd a bal szívfél munkája által jut ki a testünkbe, szöveteinkbe. A szívben való véráramlást a billentyűk irányítják, a szív különböző üregeinek nyomáskülönbségei által nyitódnak és záródnak. Nem a billentyű nyitása és zárulása hajtja a vért, hanem a szívizomzat összehúzódása, pumpáló ereje. Ahhoz, hogy jól működjön a szívizomzatunk, a szívnek is tökéletes vérellátásra van szüksége.

Minden olyan betegség, ami az érrendszerünket károsítja, az érelmeszesedés folyamatát gyorsítja, veszélyezteti a koszorúérrendszerünket, ezáltal a szívizomzatunkat – akár közvetlenül, akár annak vérellátását –, növeli a szívelégtelenség rizikóját.

Hogyan védjük ereinket?

Amikor az elhízás elleni küzdelemről, a jó cukorháztartás eléréséről, a megfelelő vérnyomás és a kellően alacsony koleszterinszint biztosításáról, a teljes dohányfüstmentesség szükségességéről van szó, arról beszélek, hogyan védjük meg szívünket és ereinket, hogyan csökkentsük a szívelégtelenség kockázatát (is). A szívelégtelenség problémájával nem akkor kellene elkezdenünk foglalkozni, amikor már panaszaink vannak. A figyelmünket az azt okozó és fokozó betegségek hatékony kezelésére kell fordítani!

Csavarodó szívüregek

Ahhoz, hogy a szívizomzat megfelelően tudjon összehúzódni, megfelelő elektromos jeleknek kell végighaladniuk a szívizomzaton. A szívüregek nem egyszerűen kívülről befelé húzódnak össze, inkább megcsavarodnak, valósággal szambáznak. Amikor a szív kinyomja magából a vért, olyan, mintha vizes törölközőt csavarnánk ki, nem egyszerűen összenyomódik, hanem megtekerődik, ezáltal nő a hatékonysága.

Ha a különböző izomterületek összehangoltsága, a szívizom ellazuló képessége, a szívizom összehúzó ereje nem megfelelő, akkor ezek a működésben romlást okoznak. Ha ezeket a hibákat a szervezet már nem képes kompenzálni, a szívelégtelenség „megjelenik”.

Szívelégtelenségben vergődik a szív

A szív akkor is többletmunkát végez, erőlködik, amikor még nincs panaszunk. Tehát nem a panasz megléte az elválasztó vonal. Előfordul, hogy maga az érintett nem érzékeli panasznak a tünetet, mert például régóta él úgy, hogy kevésnek érzi a levegőt, hogy csak lassan képes menni és arra gondol, ezt el kell fogadnia. Pedig lehet, hogy szívelégtelensége van!

A szívelégtelenség diagnózisának kimondásához ki kell kérdezni a beteget, meg kell hallgatni a szívét, de ez sok esetben még nem elég. Speciális laborvizsgálatra, EKG-vizsgálatra, akár mellkasröntgenre és szívultrahang-vizsgálatra is szükség van.

Laborvizsgálattal kimutatható

Amikor a szív erőlködik, akkor több NT-proBNP nevű anyagot termel (ez a vérből kimutatható olyan fehérje, jelzőmolekula, amelyet a szívizom termel, ha túlzott terhelés vagy feszülés éri). Ha ez az érték alacsony vagy normál szintű, akkor ki is zárható, hogy a páciens panaszait – mondjuk a terhelésre jelentkező nehézlégzését vagy a lába dagadását – szívelégtelenség okozza.

A probléma ezzel a vizsgálattal csak az, hogy bár több mint tíz éve európai ajánlás, Magyarországon még számos kardiológiai szakellátóhely működik úgy, hogy nincs e vizsgálatra rutinszerűen lehetősége.

Az EKG térképe

A másik nélkülözhetetlen vizsgálóeszköz az EKG, amely a szív elektromos működéséről rajzol térképet. Nagyon érzékeny adatokat nyerhetünk vele, ha megfelelően jártasak vagyunk az EKG elemzésében. De az EKG önmagában nem alkalmas sem a szívelégtelenség kizárására, sem a diagnózis kimondására.

Ultrahanggal beleláthatunk

A mellkasröntgent mindenki ismeri, de a szívultrahang-vizsgálatról feltétlenül beszélnünk kell. Szívultrahanggal ugyanis közvetlenül látható a szív belső tere, a szívizomzat, a falak, a billentyűk. Figyelem, a koszorúerek nem!

Megállapítható vele, hogy milyen a szív pumpáló ereje, károsodott-e a szív összehúzó, kinyomó funkciója. Akkor beszélünk jó pumpáló erejű bal kamráról, amikor összehúzódásnál a szívüregben lévő vér legalább 50 százalékát kinyomja. Mérsékelten csökkent bal kamra funkció esetén 40–50 százalék között van a szívüregből kinyomott vér mennyisége. Amikor teljesen normális a bal kamra kinyomó funkciója, akkor sem az utolsó cseppig nyomja ki magából a vért, az ellazulása utáni vérmennyiség 30–50 százaléka a szívüregben marad.

Károsodott ellazulási képesség

Szívelégtelenségről beszélhetünk, amikor rossz a balkamra-funkció, de – bármilyen meglepő – akkor is, amikor „jó” a bal „kamraerő”. Ilyenkor nem a csökkent szívizomerő, hanem a károsodott ellazulási képesség okozza a szívelégtelenséget. Ilyen esetben általában túl vastag a kamra fala és az izomzat rugalmatlan. Cukorbetegek esetében nem is olyan ritka ez a probléma.

Azt, hogy melyik szívelégtelenséggel van dolgunk, ultrahanggal lehet megállapítani. Ez azért fontos, hogy el tudjuk dönteni, milyen gyógyszert kapjon a páciens. Lehetőleg oki kezelést kell alkalmazni. Ha a billentyű betegsége okozza a szívelégtelenséget, akkor azt a billentyűt, ha a koszorúér szűkülete okozza, akkor a koszorúér-szűkületet kell megoldani.

Egy gyógyszer két bajra

Az úgynevezett SGLT-2-gátló gyógyszercsoportot eredetileg a cukorbetegség kezelésére fejlesztették ki. Később derült ki, hogy nem csak a cukorbetegség kezelésére hatékony, hanem csökkenti a szívelégtelenség rizikóját, javítja a szívelégtelen betegek életminőségét és életkilátásait (bármilyen okú szívelégtelenség esetén!), és még vesevédő szerepe is van.

Ezen a ponton összekapcsolódik a cukorbetegség és a szívelégtelenség kezelése, illetve megelőzése és a vesevédelem.

Egyedül nem megy

Nem fog tudni önmagában a páciens megfelelő orvosi támogatás nélkül segíteni magán. A páciens öngondoskodása és segítsége nélkül pedig az orvosdoktor és a szívelégtelenség kezelőcsapata nem jut eredményre. Sőt, az egészségügyi oldalon nem csupán egy orvosdoktor kell hozzá, specialisták csapatára van szükség.

A Magyar Kardiológusok Társaságának szivderito.hu ismeretterjesztő weboldalán a Szívzűrök címszó alatt külön fejezet foglalkozik a szívelégtelenséggel. Itt részletes betegtájékoztatókat is talál. A pácienseknek sok mindent tudniuk kell (kellene) ahhoz, hogy – a szakemberekkel karöltve – hatékonyan tudják önmagukat menedzselni.

Dr. Tschürtz Nándor

Dr. Tschürtz Nándor

belgyógyász, kardiológus, diabetológus, lipidológus

Kapcsolódó cikkek