Ha egyszerűen akarjuk modellezni az érbetegséget, képzeljünk el egy locsolócsövet, amelyben a víz helyett vér kering. A cső belső falát egy vékony celofánréteg béleli (hogy ne tapadjon rá a vér). Ez alá a réteg alá rakódik be a koleszterin, mint egy kis paca, plakk. Nem is kell túl nagyra nőnie, elég, ha elgyengíti a bélelő celofánt, és bumm! A belső felszín megreped, rajta vérrög képződik, és roppant gyorsan elzáródik az érszakasz. Ha ez a koszorúérben történik, infarktust kapunk, ha agyi érben, akkor sztrókot. Annyi idő, amíg a fenti sorokat elolvasták, épp elég, hogy a nem látványos érfali kezdeményből érelzáródás alakuljon ki.
A szívinfarktus, a sztrók hátterében szinte mindig érbetegség áll. Mi okozza az érbetegséget? Mutatok néhány számot, hogy megkönnyítsem a választ. Az 5 klasszikus rizikótényező olyan mérőszámait mutatom, amelyek „tutira” nagy veszélyt jelentenek. Itt persze nem kérdés, hogy sok-e a sok!
Dr. Tschürtz Nándor