Nem természetes velejárója az időskornak

Alzheimer-betegség

A Lilly Hungária Kft. a közelmúltban az Alzheimer-kórról tartott kerekasztal-beszélgetést. Aktuális probléma, hiszen Magyarországon becslések szerint körülbelül 150–200 ezer ember érintett. A kór felismerése gyakran csak előrehaladott állapotban történik meg, miközben sok esetben a diagnózis egyáltalán nem születik meg.

Prof. dr. Klivényi Péter
Prof. dr. Klivényi Péter

„Önálló, progresszív idegrendszeri kórképről beszélünk, amelynek kockázata 65 év felett folyamatosan emelkedik, pedig az Alzheimer-betegség vagy a demencia egyéb formái nem az öregedés természetes velejárói, amit egyszerűen el kell fogadni. A hozzátartozóknak és az idős betegekkel találkozó szakembereknek oda kell figyelniük az intő jelekre, hogy az érintettek mihamarabb megfelelő ellátást kaphassanak” – mondta prof. dr. Klivényi Péter, a Szegedi Tudományegyetem Neurológiai Klinikájának igazgatója.

Az Alzheimer-kór okai

Az Alzheimer-betegség pontos oka máig nem ismert, kialakulásában genetikai, biológiai és környezeti tényezők egyaránt szerepet játszanak – bár az életkor valóban a legfontosabb független kockázati tényező. Míg a 65–74 éves korosztályban 5 százalék alatti, addig az ennél idősebbek körében a háromszorosa is lehet az előfordulás esélye.

A magas vérnyomás, a 2-es típusú cukorbetegség, az elhízás, a dohányzás, a magas koleszterinszint, a mozgásszegény mindennapok, valamint a fejet ért sérülések növelhetik a kialakulás esélyét, így az egészséges életmódra vonatkozó általános ajánlások követése a kór elleni harcban is fontos.

A demencia nem egyenlő az Alzheimer-kórral

A betegség lefolyása hosszú, gyakran már évekkel az első tünetek megjelenése előtt megkezdődik. A legkorábbi, úgynevezett preklinikai szakaszban még sem a beteg, sem a környezete nem érzékel változásokat, noha az agyban már zajlanak a kóros folyamatok.

Ezt követheti az enyhe kognitív zavar időszaka, amikor már észrevehetők az első figyelmeztető jelek – például a rövid távú memória romlása, a szótalálási nehézségek vagy a tájékozódási problémák –, majd kezelés nélkül fokozatosan kialakul a demencia enyhe, középsúlyos, végül súlyos stádiuma.

Éppen ez okozza a félreértéseket, amiért a köznyelvben az Alzheimer-betegséget és a demenciát sokszor szinonimaként használják – helytelenül.

Prof. dr. Kovács Tibor
Prof. dr. Kovács Tibor

„A demencia nem önálló kórkép, hanem egy tünetegyüttes, amely a memória, a gondolkodás, a tájékozódás, a nyelvi képességek és a mindennapi önellátás fokozatos hanyatlásával jár. Ennek hátterében számos különböző betegség állhat, ezek közül a leggyakoribb az Alzheimer-betegség: a demens esetek mintegy 60-70 százalékáért ez a betegség felel. Tehát az Alzheimer-betegség egyik tünetcsoportja a demencia, és a demencia leggyakoribb oka az Alzheimer-betegség” – magyarázta prof. dr. Kovács Tibor, a Semmelweis Egyetem Neurológiai Klinikájának igazgatója.

Fontos a korai felismerés

Miközben a betegség biológiai folyamatai akár másfél-két évtizeddel a tünetek megjelenése előtt elkezdődhetnek, Magyarországon a betegek többsége csak középsúlyos állapotban jut el szakorvoshoz, pedig az Alzheimer-betegség korai felismerése a betegség hosszú távú lefolyása szempontjából kulcskérdés.

Mára ugyanis elérhetővé váltak olyan terápiák, amelyek az Alzheimer-betegség tüneteit kezelik, illetve olyanok is, amelyek képesek lassítani a kór előrehaladását, ezek azonban kizárólag az Alzheimer-betegség kezdeti szakaszában alkalmazhatók, amikor az idegsejtek pusztulása még nem vált kiterjedtté.

Láthatatlan betegség

A korai felismerés, a korszerű diagnosztika és az új terápiás megoldások megfelelő alkalmazása együtt teremthetik meg annak feltételeit, hogy a betegek minél hamarabb a számukra megfelelő kezeléshez jussanak. A hazai ellátásban ezért mindhárom területen szükség van a lehetőségek további bővítésére.

A diagnosztizált betegeknek mindössze 5-10 százaléka részesül szakorvosi ellátásban, gyógyszeres kezelésben – vagyis az Alzheimer-betegség sok esetben láthatatlan marad.

A család viseli a terhet

Az Alzheimer-betegség komoly társadalmi és gazdasági súllyal bír, de a terhek jelentős részét az érintett családok viselik: az otthoni ellátás és az ahhoz szükséges körülmények megteremtése. Kutatások szerint minden 5. gondozó részmunkaidős állást vállal, minden 10. családtag pedig teljesen felhagy a munkával az otthonápolás miatt.

Ráadásul a gondozók körében a testi és mentális betegségek előfordulása akár négyszer magasabb is lehet, mint az átlagpopulációban. A tartós megterhelés, a krónikus stressz és a társas izoláció nemcsak az ápoló családtagok életminőségét rontja, hanem egyre több kutatás szerint hosszú távon a kognitív hanyatlás kockázatát is növelheti. Mindez különösen nagy terhet ró az úgynevezett „szendvicsgenerációra”, amely egyszerre gondoskodik idős szüleiről és saját gyermekeiről.

Szemléletváltásra van szükség

Dr. Egervári Ágnes
Dr. Egervári Ágnes

„Az Alzheimer-betegség nem egyetlen ember betegsége. Mire a diagnózis megszületik, gyakran már az egész család élete átrendeződik. A hozzátartozók nemcsak fizikailag és lelkileg, hanem egzisztenciálisan is rendkívüli terhet viselnek. Az ő támogatásuk és a betegek hatékonyabb ellátása érdekében sürgős szemléletváltásra van szükség hazánkban” – fogalmazta meg dr. Egervári Ágnes neurológus, a Boldog Gizella Alapítvány intézményvezetője.

Fontos hangsúlyozni, hogy az idősebb korban kezdődő, akár enyhébb gondolkodási és memóriazavarok nem szükségszerűen a természetes öregedés velejárói, hanem az Alzheimer-betegség első jelei lehetnek. A korai felismerés, az időben megkezdett kezelés és a megfelelő gondozás hozzájárulhat a betegek életminőségének hosszabb távú megőrzéséhez.

Az Alzheimer-kór 10 leggyakoribb előjele

Észrevett változásokat a memóriájában vagy a gondolkodásában? Ismerje meg az Alzheimer-kór korai figyelmeztető jeleit! Ha a felsorolt változások közül egyet vagy többet tartósan tapasztal, beszéljen háziorvosával, és kérjen kivizsgálást. Az önellenőrző lista nem alkalmas a betegség diagnosztizálására.

  1. Problémás egyszerű tevékenységek: Ha egy idő után gondot okoznak azok a rutinfeladatok, amelyek korábban semmi problémát nem jelentettek, Alzheimer-kórra gyanakodhatunk. (Ha hirtelen nem sikerül bekötni a cipőt, megfőzni egy korábban már ezerszer elkészített ételt…)
  2. Fokozott feledékenység: Ha a közelmúltban szerzett információkat, az előre megbeszélt időpontokat egyre gyakrabban elfelejti, felmerül az Alzheimer-kór gyanúja. (Ha alkalmi jelleggel történik meg, még nem ad aggodalomra okot, csak akkor, ha túl gyakorivá válik.)
  3. Csökkent ítélőképesség: A hivatalos ügyek vagy az anyagi helyzet hirtelen elhanyagolása a kezdeti betegség előjele lehet akkor, ha az érintettre ez korábban nem volt jellemző. (Nem megfelelő viselkedés egy élethelyzetben.)
  4. Nyelvi zavarok: Ha egyszerű szavakat, tárgyak, cselekvések – például kulcs, papucs, zsebkendő – megnevezését nehezen vagy egyáltalán nem találja meg. (Ha ritkán használatos vagy idegen nyelvből származó kifejezések nem jutnak eszébe, az nem ad aggodalomra okot.)
  5. Térbeli tájékozódási problémák: Ha a beteg amúgy ismerős környéken nem képes kiigazodni, tehát elveszti tájékozódóképességét.
  6. Időbeli tájékozódási zavar: Amíg hébe-hóba előfordul, hogy az érintettnek nem jut hirtelen eszébe az adott napi dátum vagy hogy milyen nap van, az még nem probléma, ám ha ez állandósul, netán az évszámmal is gondja támad, az a kezdődő betegség előjele lehet.
  7. Visszahúzódás: A betegek fokozatosan felfüggesztik társas kapcsolataikat, visszahúzódóvá, társaságkerülővé válnak, s olyan barátaik, rokonaik társaságát sem keresik, akikkel akár évtizedekig nagyon szoros kapcsolatban voltak.
  8. Képtelenség az absztrakt gondolkodásra: A kezdődő Alzheimer-kór egyik előjele lehet, ha problémát jelent egy-egy hivatalos űrlap kitöltése, az azon szereplő fogalmak értelmezése. (Nem tudja eldönteni, mit jelent a levelezési cím, az ügyfélazonosító stb.)
  9. Kallódó tárgyak: Ha egyes tárgyakat nem megfelelő helyre tesz, megfeledkezik róluk, majd később csodálkozva bukkan rájuk (mosogatóban felejtett cipő, cukortartóba helyezett mobiltelefon stb.).
  10. Hirtelen hangulatváltozások: Ok nélküli, végletek között csapongó hangulati ingadozások jellemezhetik a kezdődő stádiumban lévő beteget. Nem ritka, hogy az Alzheimer-kórban szenvedő hirtelen – látszólag minden ok nélkül – agresszívan kezd viselkedni.

A https://www.alz.org/alzheimers-dementia/10_signs oldal alapján.

Kapcsolódó cikkek