A csendes járvány

Zsírmájbetegség

A zsírmáj napjaink leggyakoribb, sokszor észrevétlenül zajló májbetegsége. Korábban a nem alkoholos eredetű zsírmájbetegség (NAFLD) elnevezést használták, néhány éve a kevésbé megbélyegző metabolikus diszfunkcióval társult zsírmájbetegség (MASLD) elnevezés használata vált elfogadottá.

Meghatározása

A zsírmáj lényege, hogy a májsejtekben a zsír mennyisége meghaladja a normális szintet. Ez kezdetben nem jár gyulladással, de megteremti annak feltételeit. Az egyszerű zsírmáj még visszafordítható állapot, míg a gyulladásos forma már sejtkárosodással és a kötőszövet felszaporodásával (fibrózis) jár, majd a májzsugor (cirrózis) irányába haladhat tovább. A májrák kialakulásának kockázata is nagyobb azoknál, akiknél a gyulladás tartósan fennáll.

Okai

A betegség kialakulásában több tényező játszik szerepet. A legfontosabbak az életmódbeli hatások: a túlzott kalóriabevitel, a cukros italok és finomított szénhidrátok fogyasztása, valamint a mozgásszegény életmód mind hozzájárulnak a zsír felhalmozódásához és az inzulinrezisztencia kialakulásához.

A zsírmáj gyakran társul elhízással, 2-es típusú cukorbetegséggel, magas vérnyomással és magas vérzsírszinttel, amelyek tovább rontják a máj állapotát.

Emellett genetikai tényezők is szerepet játszhatnak: bizonyos génvariánsok hajlamosíthatnak a betegségre. Egyes gyógyszerek, például a szteroidok vagy bizonyos kemoterápiás szerek, pajzsmirigy-alulműködés, policisztás petefészek szindróma (PCOS) vagy a hirtelen fogyás szintén hozzájárulhatnak a zsírmáj kialakulásához.

Diagnózisa

A zsírmáj gyakran tünetmentes, de előfordulhat fáradékonyság, puffadás vagy a jobb bordaív alatti kellemetlen érzés. Előrehaladottabb állapotban májmegnagyobbodás, hasi fájdalom vagy a májzsugor jelei is megjelenhetnek.

A diagnózis több lépésből áll: a laborvizsgálatok során mért májenzimek (ALT, AST) emelkedett szintje kórjelző lehet, de sokszor teljesen normális értékek mutatkoznak. A hasi ultrahang gyakran elsőként mutatja ki a zsírfelhalmozódást, míg a FibroScan a máj rugalmasságát méri és segít megítélni a fibrózis mértékét. A hasi CT- és MR-vizsgálat speciális esetekben ad pontosabb képet.

Fontos szerepe van a FIB-4 pontszámnak, amely egy egyszerűen kiszámítható érték, és segít felmérni, hogy fennáll-e a jelentősebb májhegesedés kockázata. A számításhoz mindössze az életkorra, két májenzim (AST és ALT) értékére, valamint a vérlemezkeszámra van szükség. Alacsony érték esetén kicsi az esély előrehaladott fibrózisra, magasabb érték esetén viszont további vizsgálatok javasoltak.

Szövődményei

A zsírmáj nemcsak a májat érinti: ma már kardiometabolikus betegségnek tekintik, amely növeli a szív- és érrendszeri betegségek, a stroke és a cukorbetegség romlásának kockázatát. A zsírmáj szövődményei közé tartozik a gyulladás, a fibrózis, a cirrózis és a májrák kialakulása.

Kezelése

A kezelés alapja az életmódváltás. Már 7-10 százalékos testsúlycsökkenés is jelentősen javítja a máj állapotát. A mediterrán jellegű étrend, a cukros italok kerülése, a finomított szénhidrátok csökkentése és a rendszeres, heti 150 perc mozgás mind hozzájárulnak a máj regenerációjához. Az alkohol fogyasztását érdemes minimalizálni vagy teljesen elhagyni. A társbetegségek – például a cukorbetegség, a magas vérnyomás és a magas koleszterinszint – megfelelő kezelése szintén kulcsfontosságú. Tudnunk kell, hogy a koleszterincsökkentő gyógyszerek (statinok) biztonságosan alkalmazhatók zsírmáj esetén.

Bizonyos esetekben gyógyszeres kezelés is szóba jöhet, elsősorban akkor, ha gyulladás zajlik vagy fibrózis áll fenn. Ilyenkor alkalmazhatók GLP-1-receptor-agonisták, pioglitazon vagy az újabb célzott terápia, a rezmetirom. Ezek a gyógyszerek nem helyettesítik az életmódváltást, hanem kiegészítik azt, ha a máj már károsodott. Kiegészítő lehetőségként a máriatövis magjából kivont szilimarin antioxidáns hatása és az omega-3 zsírsavak gyulladáscsökkentő, anyagcserét javító tulajdonságai támogathatják a máj működését.

A zsírmájbetegség tehát gyakori, de időben felismerve jól befolyásolható állapot. A megfelelő életmód, a rendszeres szűrés és a társbetegségek kezelése együtt képesek lassítani vagy akár visszafordítani a folyamatot.

A máj regenerációs képessége jelentős, így a tudatos életmódváltás valódi esélyt ad a gyógyulásra.

Dr. Varga Lóránd

belgyógyász-gasztroenterológus

Kapcsolódó cikkek