Egy szeptember végi péntek délelőtt ismeretlen férfi beteg jelentkezett rendelésünkön. Praxisunk egyik betegére hivatkozva, akit cukorbetegsége, magas vérnyomása miatt rendszeresen ellenőrzök, kért ellátást. Az új jelentkező évek óta a körzetünkben lakik, itt dolgozik, de állandó lakhelye vidéken van. Tekintettel arra, hogy betegsége ez ideig nem volt, orvoshoz sem járt, segítségre nem szorult.
Az elmúlt hetekben időszakosan szédült, feje fájt, közérzete rossz volt. Barátnője unszolására vérnyomását megmérték, több alkalommal is, 170–180 Hgmm-es „első”, 100 körüli „második” értéket találtak. Először szállásadójának, régi betegünknek, panaszkodott a hétvégén, aki – jó magyar szokás szerint – azonnal segített, saját vérnyomáscsökkentő szeréből átadott pár tablettát. Tibor ezt be is vette, a vérnyomása kisebb lett, de a panaszai teljesen nem szűntek meg. A következő hétvégén az ügyeleti szolgálatot kereste fel, mert állapota rosszabbá vált, a barátnő még jobban aggódott! A 175 Hgmm-es szisztolés emelkedésre kapott gyógyszer (kaptopril, ún. ACE-gátló készítmény) 20 perc alatt 147 Hgmm-re vitte le vérnyomását. Ajánlották szükség szerint a gyógyszer használatát, valamint hogy keresse fel háziorvosát kivizsgálás, gyógyszeres beállítás miatt. Ő felkerekedett, leutazott vidékre, állandó lakhelye szerinti háziorvosához. Sajnos időközben orvosváltás történt, dokumentációt nem találtak, akkor elfogadható értéket mérték (137/86 Hgmm), majd utasították, hogy ott kérjen segítséget, ahol életvitelszerűen él.
Dr. Antalics Gábor